Fated vagyok
2009. január 31., szombat/5:33
Helló mindenkinek!
Hát, tegnap érdekes egy napom volt.
Meglátogatott Hjuszton, a barátnőm, és megbeszéltük azokat a dolgokat, amikről lemaradtam:D
Aztán angolra mentem, ahol az Oszival beszélgettem.
Este pedig szintén egy barátnőmmel, Ancsával beszélgettem :D
Hát igen, olyan beszélgetősre sikeredett ez a nap, de azért angol előtt 5 perccel még felnyomtam egy vidit, ami...hogy is mondjam...olyan japánosra sikeredett...mert ez is speciel japán lett.
Ne gyújtsatok fel!!!
Komolyan: mostatntól igyekszem majd világiabb dalokat feltenni, már tom is mi lesz a kövi.
Addig is Fated Ayumi Hamasakitól :D

Címkék:


Together When-Na, ez is japán :D
2009. január 29., csütörtök/5:52
Nah, mivel unatkoztam egy pöppet, feltettem egy régebbi felvételemet, a Together When-t, ami egy Ayu-s dal...megint...Én nem tehetek róla, hogy szeretem Japánt, na! :D
Remélem tetszik, véleményt a csetbe. Köcke :D

Szívgörcs
/4:17
Amikor elkezdtem szerkizni a blogot, nem gondoltam volna, hogy dalokon kívül mást is fel fogok tenni. Ez a pillanat is eljött. Tegnapelőtt szörnyű dolog történt velem.
Épp a tízóraimat fogyasztottam, amikor apró szúrásokat éreztem a szívem környékén.
Ettem tovább, mert ilyen már előfordult velem, úgysem lesz semmi bajom. Gondoltam. Rosszul tettem.
Pillanatok múlva a fájdalmak egyre erősödtek. Alig bírtam a táskámhoz vergődni és bevenni egy szívgyógyszert, még szerencse, hogy volt nálam. A szúrások egyre erősödtek. A barátnőm, Angi, az ablakhoz rángatott, gondolta, hátha segít valamit a friss levegő. Ekkor egy akkora nyilallást éreztem a szívemben, mint eddigi életem során még soha.
-Ennyi volt. Megyünk az orvoshoz-mondta Angi és elindultunk. Minden léptem fájt. Minden mozdulatom. Minden levegővétel. Mialatt a folyosón mentem, potyogtak a könnyeim az éles fájdalmaktól. A folyosó végén leültettek egy székre. Nem bírtam folytatni. A helyzeten rontott az is, hogy anyáék nem voltak itthon. Nagyon féltem. Egyedül vagyok. Csak ez járt az eszemben.
Tanárok futkároztak körülöttem, hívni akarták a mentőket, de én szóltam, hogy nem kell. Már elkezdett hatni a fájdalomcsillapító. Végül az egyik kedves tanárnőm vitt be a rendelőbe. Soron kívül mentem. Az orvos kérdezgetett: Hol fáj? Mi fáj? Teljesen sokkos állapotban voltam. Még arra sem tudtam rendesen válaszolni, hogy van-e szívbeteg a családomban. Az agyam is kidőlt a szívem után...
Milyen gyógyszert vettél be? Nem emlékeztem, így egy nem tudommal feleltem, mire az orvos szigorú arccal csak annyi mondott: Pedig jó lenne...
Szörnyen voltam és ez a mondat betette a kaput. Nem bírtam gondolkodni rendesen, ő meg még le is csesz jól...Király...
Rögtön EKG-t csináltak. A nyoma még mindig a mellkasomon. Feküdtem az ágyon és könnyeztem. Talán nem is annyira a fájdalom, hanem a félelem miatt, hogy mi lesz, ha haza megyek? Ha rosszul leszek, mit tud velem csinálni a húgom?
Szerencsére a barátnőm mindvégig mellettem volt, amikor vele beszéltem, elterelődött a figyelmem. Amikor hazaértem, a húgom segített nekem mindenben. Unatkoztam és úgy éreztem, énekelnem kell: mondanom sem kell: fájt minden egyes hang és lélegzet.
Mégis, olyan jólesett :)
Anyáékat nem hívtam, mert hosszú útról jöttek, és nem akarm, hogy miattam balesete szenvedjenek. Már más se hiányzik...Hamar hazaértek, kb. utánam 1 órával.
Azóta voltam vérvételen, röntgenen, és semmi nyoma szívbetegségnek. Az orvos szerint túlterheltem magam, és anya szerint is. Nagyon ráhajtottam a tanulásra: keveset ettem, keveset pihentem, az egész téli szünetet áttanultam.
A legszörnyűbb, hogy voltak előjelek: szünet alatt szinte minden nap 2 óránként felébredtem éjszaka, és mostanában a szívem is gyakran fájdogált. Ha tudtam volna...
Valószínüleg ugyanúgy hajottam volna. Sajnos ez az igazság. Igen, tom, hogy nem vagyok normális. Tudom, hogy ilyen erővel szívrohamot is kaphattam volna. De mégis. Ahhoz, hogy elérjem a céljaimat, áldozatokat kell hozni...
Szóval most táppénzen vagyok és pihenek, olyan jó dolog normálisan aludni :)

Kedvenceim. Ha jobban meg akarsz ismerni :)
2009. január 21., szerda/8:26
Hát, igen, mit mondjak...
Nagyon, nagyon alacsony a nézettségi arány...
Jobban mondva a komment arány...
És nem értem miért. Ha gyakran postozok, ha nem, senki nem ír. És ez elég rossz érzés. Ennek érdekében lyukat fogok postozni a hasatokba. Vagyis addig írok, míg valakitől véleményt nem hallok.
Egy kis kedvenc lista:
Kedvenc énekesnőm: Nelly Furtado, Ayumi Hamasaki
Példaképem: anyukám és Nelly Furtado :) bár nem sok bennük a közös :D
Imádom: az animéket! Egyszerűen nem lehet őket nem szeretni és nem lehet nem találni egyet, amit szeressünk. Ugye értitek?
Kedvenc animé(i)m: Inuyasha, Fullmetal Alchemist, Full Metal Panic, Hell Girl, Chobits, Bleach, estébé...
Kedvenc dalaim: Nelly Furtado: Maneater
Nelly Furtado: Explode
Ayumi Hamasaki: Moments
Ayumi Hamasaki: Heaven
Kedvenc videóim: Nelly Furtado: Maneater
Nelly Furtado: Powerless
Ayumi Hamasaki: Together When
Ayumi Hamasaki: Real Me
Kedvenc zenei stílusom: rap és jpop. Ezzel ellentétben viszont nem szoktam reppelni (up on make me lose my mind kivétel, ugye Hjuszton? )
Kedvenc dalszövegem: Nelly Furtado: Explode
Beceneveim, nickneveim: Timejja, Garas, LilGaras, Roserapper
Amit gyűlölök: könyörgöm, ha úgy írom a nevem, hogy TIMEJJA, NE HÍVJ TIMINEK, mert azt nagyon rühellem! Köszönöm :)
Amit imádok: Hello Kitty és a rózsaszín! Ettől viszont nem vagyok se elmeháborodott, és a szám is a helyén. Beszólsz, beszólok :D
Kedvenc kajám: sültkrumpli, gyros tál (jó sok hagymával a friss lehelet érdekében) A chips kajának számít?
Kedvenc piám: nem, nem alkoholizálok :D De most reklámok sorát gördítem rátok.
Szeretem a Coca Colát, régen a Vanilla fanja voltam, amit mostanság nem naon látok.
Nagy Hell fanatic vagyok, már ami az energiaitalt illeti. Persze, tudjuk: a Mennyországban jó a klíma, de a spanok a Pokolba...
Most pedig, nagy röhögés: szeretem a kakaót. És? Az rosszabb, ha valaki 17 évesen anyatejet szürcsölget, nem? xD
Amit szeretek az életben: élni
Amit utálok az életben: az embereket, akik nem hagynak élni

ms. yep
Amikor fáj valami mélyen, legbelül, csak énekelj. Nem baj, ha halkan dúdolsz, s nem baj, ha ordítasz.
Amikor fáj valamim mélyen, legbelül, csak papírra vetem az érzéseimet, s a könnyek tisztára mossák lelkemet.
Amikor megnyugszom, előveszem lelkem írását, s könnyek közt éneklem a szöveget. Mert a lelkemből ered...
Amiket szeretek
Anime,Bleach, Ayumi Hamasaki, Eper, Málnaszörp, Rózsaszín, Gyerekes cuccok, JPop, Visual Kei, Nelly Furtado, LM.C, Hell yeah...

csip csirip

csetszoba

links

archive

credits
designer: © pathetique.
resources: xxxxx